Amikor veszélyes várni

Bár a vetélés az esetek nagy többségében magától is gond nélkül lezajlik, vannak olyan helyzetek, amikor életveszélyes is lehet a várakozás. Éppen ezért, az itt olvasottak ellenére (vagy inkább azok mellett) mindenkinek a saját felelőssége, hogy az orvosával konzultálva hozzon döntést a terhesség befejezéséről, annak módjáról.

Ennek az oldalnak a célja

terhessége során szóba jöhető alternatív befejezés bemutatása, nem pedig a különféle terhespatológiai esetek és azok kezelési lehetőségeinek számbavétele. Ennek ellenére, illusztrálásképpen bemutatok néhány helyzetet, amelyek során nagyon veszélyes lehet a kivárás, az orvos felkeresésének elmulasztása, halogatása.

Méhen kívüli terhesség

(bővebben pl. itt)

Az összes terhesség kb 1%-ában fordul elő, hogy a megtermékenyített petesejt nem a méhben, hanem azon kívül (petevezetőben, ritkábban a hasüregben) ágyazódik be. Bár az esetek egy részében a probléma spontán rendeződik, előfordulhat, hogy az embrió fejlődésnek indul, ami az anya életét is veszélyeztetheti. A méhen kívüli terhességre akkor is érdemes rákérdezni, ha az UH alapján megfelelő helyen van a baba (akár élő, akár leállt a fejlődése), mert előfordulhat, hogy két petesejt ért meg és termékenyült meg a vonatkozó ciklusban.

Méhen kívüli terhességre utalhat, ha a hCG-növekedése lassabb (ezt azonban elfedheti egy méhen belül normálisan fejlődő embrió hormontermelése), vagy ha például vetélés után a hCG a vártnál lassabban ürül a szervezetből (ennek a megítélése orvosi kompetencia, különösen, mert a hCG normális esetben is lassan ürül a szervezetből!). Diagnosztikája ultrahanggal, laparoszkópiával (hasi tükrözéssel) történhet.

Mola terhesség (üszögterhesség)

A szakirodalom kétféle mola terhességet különböztet meg, a részleges, illetve teljes mola terhességet (bővebben pl. itt). A különböző típusokat nem tárgyalom részletesen, röviden összefoglalva, a problémát rendellenes kromoszómaszámú ivarsejtek összeolvadása okozza. Üszögterhesség az összes terhesség kb. 0,6%-ában fordul elő. Sok esetben még embrió sem alakul ki, de ha mégis, az tökéletesen életképtelen, azonban a fejlődés megindulhat, és egy darabig folytatódhat is. Az üszögterhesség során a kialakuló méhlepény jóindulatú burjánzásba kezd (ennek következménye a normálisnál sokkal magasabb mértékű hCG-termelés). Molaterhességben pont a burjánzás teszi kockázatossá a várakozást: bár ez a sejtszaporulat mintegy 80%-ban jóindulatú, az idő előrehaladtával invazívvá válhat és áttétet képezhet (magyarán rosszindulatú lehet), ami indokolja a terhesség minél korábban történő megszakítását.

Mivel nem feltétlenül egyszerű diagnosztizálni, előfordulhat az is, hogy nem merül fel a mola terhesség gyanúja, azonban a vetélés megindulása késik. Emlékeztetőül: a vetélés a fejlődés leállása után az esetek többségében 2-4 héten belül spontán lezajlik. Az elhúzódó vetélés is lehet azonban normális, mindenesetre ilyenkor mindenképpen javasolt a szorosabb orvosi kontroll!